Mielőtt nagyon mélyen elkezdjük beleásni magunkat a témába, szeretném lelőni a poént rögtön az elején, és elsütni a jolly joker mondatot: ATTÓL FÜGG. Na de mégis mitől, és ténylegesen milyen számokkal lehet kalkulálni?

A kérdés összetettségét már csak az is mutatja, hogy nem mindegy, egyedülállókról, gyerek nélküli párokról vagy (több) gyerekes családról beszélünk. Első körben legyen szó a kiadásokról, melyeket érdemes kategóriákba sorolni, úgy mint fix havi költségek, amiket nem igazán tudunk megkerülni (rezsi, étkezés, törlesztőrészlet, számlák, internet-tv-telefon, bankköltség stb.), másodlagos szükségletek (nassolnivaló, vitaminok, fodrász-kozmetika, ruházkodás, közlekedés), szórakozással kapcsolatos kiadások (buli, étterem, nyaralás, mozi, hobbi), valamint extra és váratlan költségek (szerelők, ajándékozás, orvosi díjak, használati tárgyak cseréje, gépkocsi üzemeltetése).

A legrelevánsabb példát a több gyereket nevelő családokról tudom hozni. Bevételi oldalon két keresettel rendelkező szülővel, családi pótlékkal és családi adókedvezménnyel számolhatunk, melyet a háztartásban élő négy személyre kell visszaosztani (2 felnőtt + 2 kiskorú gyermek). A vizsgált életszínvonal az alábbiak szerint határozható meg: 5 év alatti gyerekek, családban két db 15-20 év közötti gépjármű és egy 100 négyzetméteres családi ház vidéken, mely részben önerőből, részben 20 éves fix kamatozású lakáshitelből került megvételre.

És akkor jöjjön a matek része.

Azt hiszem nem mondok meglepő dolgot, ha azt állítom, hogy kisebb gyerekeknél túl sokat nem kell (nem is lehet) szórakozásra költeni, mivel a mindennapokba kis valószínűséggel fog beleférni az efféle program.

A tételeket összesítve nettó 410 000 Ft jön ki, ami egy tisztességes, nem pazarló de nem is a „megvonom a falatot a saját számtól” típusú megélhetést és életszínvonalat biztosít. És itt lép életbe ismételten az „attól függ”, hiszen a lehetőségeinkhez mérten ennél vehetjük szűkebbre a nadrágszíjat, vagy épp ellenkezőleg, élhetünk nagyobb lábon is.

A gyermektelen párok minden bizonnyal a kieső, gyerekekre vonatkozó költségek helyett magukra költenek vagy a jövőbeli terveikre gondolva megtakarításra használják fel a „felszabaduló” összeget, ezért akár néhány tízezerrel beljebb is lehetnek (fővárosban nem feltétlen bérleti díjak vagy magasabb ingatlanárak miatt).

Az egyedülállók noha részarányosan többet költenek lakhatásra (hiszen csak magukra oszlanak vissza ezen költségek), de véleményem, és korábbi saját tapasztalataim szerint ennél jóval kisebb összegből is ki tudnak jönni havi szinten.

Természetesen a fent leírtak saját tapasztalatból erednek, másoknál ettől teljesen más eredmények is kijöhetnek (erősen befolyásolja a bevételi oldal is).

Összegezve a fentieket elmondható, hogy a megélhetési költségeinket nagyban befolyásolja a bevételünk, illetve az, hogy ez hány főre oszlik meg, valamint a kívánt életszínvonal mértéke. A jól megválasztott életszínvonal (nem az amit még ki tudunk fizetni kínkeservesen(!), hanem amit még kényelmesen tudunk finanszírozni önerőből) félsiker, hiszen erre van a legnagyobb ráhatásunk. Ökölszabály, hogy amennyiben képes vagy bölcsen beosztani a rendelkezésedre álló erőforrásokat, úgy tudni fogod menedzselni a pénzügyeidet, kontrollálni a kiadásaidat, ezáltal egy boldogabb, kiegyensúlyozottabb és stresszmentesebb életet élni.

Amennyiben úgy érzed, hogy szeretnéd a spórolással-megtakarítással kapcsolatos ismereteidet bővíteni, azokat a gyakorlatban átültetni, akkor kövesd a blogot, Facebook oldalunkat, és csatlakozz Spórolási és megtakarítási tippek, trükkök, technikák csoportunkhoz is tapasztalatcsere gyanánt.

Írjátok meg kommentben, hogy nektek milyen eredmény születik osztás-szorzást követően!