Gyakorta előforduló élethelyzet, hogy egy beszélgetés témája arra terelődik, hogy nem élünk túl fényűző életet, hiszen a nyugati bérek magasabbak, jobb az életszínvonal, még a közmunkás is luxusautóval közlekedhet, és egyébként is itthon minden drága de ezzel szemben a jövedelmek borzasztó alacsonyak. Azon felül, hogy ez a viselkedés nem túl szerencsés mentalitásról árulkodik, vajon mennyi igazságtartalommal bír? Szegény népnek mondható a magyar?

A kérdés úgy gondolom érdekes, és biztos vagyok benne hogy parázs viták táptalaja, hiszen mindenki személyesen is érintett benne.

Ki gazdag? Ki szegény?

Első körben érdemes tisztázni az abszolút és a relatív gazdagság fogalmát. De mielőtt ezt megtennénk, a könnyebb megértés érdekében nézzük meg, kik is a szegények! Úgy gondolom, hogy szegény az, aki a tisztességes megélhetéshez, alapvető szükségletek kielégítésére irányuló dolgokat nem tudja részben vagy teljesen megfizetni önerőből. Mivel nyugati társadalomban élünk, ezért mindez a napi többszöri, tápanyagdús étkezést, a komfortos hőmérséklettel bíró lakhatást, ruházkodást, valamilyen közlekedést (akár csak egy jó állapotú kerékpár), valamint a digitális világhoz való valamilyen szintű hozzáférést takar. Akinek mindezek nem biztosítottak, azok véleményem szerint nem lépik át a szegénységi küszöböt az anyagi helyzetüket figyelembe véve.

Természetesen nem arról van szó, hogy akinek a fentiek adottak, azt nevezhetjük gazdagnak. Inkább az ellenkezőjéről van szó: szegénynek semmiképpen sem mondható, hiszen nem a létminimumon tengődik.

A gazdagság ott kezdődik, amikor már nem az adott termékek, szolgáltatások megvásárlása a kérdés, hanem hogy milyen minőségben fogjuk azokat igénybe venni. Azaz el tudunk kezdeni az ár-érték aránnyal foglalkozni, a nagyobb kényelmet nyújtó tárgyakat választani, a finomabb ételeket fogyasztani, vagy a nyaralásunkat országhatáron túlra tervezni.

Nem nehéz kitalálni, hogy az abszolút gazdagság alanyai gyakorlatilag „remegő kéz” nélkül vásárolhatnak meg önmaguk számára bármit, az árcédula nem mérvadó egy-egy költést megelőzően.

Magyarország vs. Nyugat

Einstein óta tudjuk, hogy minden relatív. Szomorú tény, hogy az EU-s országok közül csak Romániát és Bulgáriát előzzük meg, ha a nettó átlagfizetéseket megnézzük. A havi nettó 1500 eurós átlaggal már a középmezőnyben lennénk, de ettől nagyon távol vagyunk, hisz ez a jelenlegi átlagos, picit több mint 800 eurónak közel a duplája lenne.

„A magyar társadalom jelentős része Uniós szinten szegénynek számít. Szegénynek számítanak azok a háztartások, amelyek jövedelme alacsonyabb a mediánjövedelem, vagyis a jövedelmi közép hatvan százalékánál.” - olvasható az Index cikkében.

Ezen tények tükrében már joggal sóhajthatunk fel, hiszen ha nem is a legvadabb álmokat kergetjük, akkor is messze vagyunk attól hogy úgy élhessünk mint egy olasz, szlovén vagy észt állampolgár. Már ami az átlagot jelenti. Összeurópai viszonylatban viszont a középmezőnyben tanyázunk, hiszen lényegesen jobb életkörülmények adottak számunkra, mint egy orosz, török vagy épp egy albán számára. Azzal semmi gond nincsen természetesen, hogy nem a minimum szinthez hasonlítjuk magunkat, nem oda szeretnénk tartozni, hanem az élmezőnyhöz felzárkózni.

Majd a mediánbér igazságot szolgáltat!

2019-ben Magyarországon bruttó 292 320 forint volt a mediánbér a KSH adatai szerint, míg a bruttó átlagkereset 367 800 forint volt. Láthatjuk, hogy a kettő között több mint 75 ezer Ft különbség van!

De mi az a mediánbér, és jobb ebben mérni? „Az átlagkereset annyit mutat meg, hogy a KSH-hoz összes beérkező kereseti adatnak (legalább 5 főt foglalkoztató vállalatok, költségvetési szervek, nonprofit szervezetek) mennyi az átlaga. Könnyen lehet, hogy valójában nem is létezik az a munkavállaló, akinek akkora lenne a keresete, mint a nemzetgazdasági átlag. Ha ugyanis egy 11 fős cégnél 10 munkavállaló minimálbért keresett 2019-ben (bruttó 149 ezer forint), míg a vezérigazgató havi 2 millió forintot, akkor az átlagkereset 317 ezer forint volt a cégnél. A dolgozók nagy része nem érti, hogyan lehet ilyen magas ez az összeg, hiszen fele ennyi pénzt sem keresnek. A valóságban ilyen nagy torzítások nincsenek, de az átlagbér problémáját jól szemlélteti a fenti példa. Ezzel szemben a mediánbér a hipotetikus cégnél 149 ezre forint lenne (a béreket a legalacsonyabbtól a legmagasabbig sorba rendezve, és végül kiválasztva a középső értéket). A példából is jól látható, hogy az országra jellemző általános bérszínvonalat jobban megragadja a medián, mint az átlag.”

Most akkor szegények vagyunk-e vagy sem?

Úgy gondolom, hogy itthon jelenleg lehetséges olyan életszínvonalat felépíteni, ami már jóval túlmegy azon, hogy az emberi mivoltunkat biztosító dolognál jóval több luxust engedhessünk meg magunknak. Adottak olyan munkahelyek, amikkel mindez megteremthető, kivitelezhető. Természetesen sajnos nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy léteznek elmaradott vidékek, elszegényedőben lévő régiók. Viszont a nagy átlagot nem ők teszik ki: itt most gondoljunk arra, hogy hogyan is jellemeznénk egy átlagos magyart, milyen képet festenénk róla? Saját ingatlanban lakik vagy fizetőképes egy bérleményre, rendelkezik saját gépjárművel, házi kedvencet tart, rendezett környezetben él, akár nyaralni is szokott járni.

Nyilvánvalóan mindannyian ismerünk rossz anyagi körülmények között élőket, de vajon ha a teljes ismeretségi körünkre (rokonok, közeli és távoli barátok, egykori osztálytársak, munkatársak stb.) gondolunk, kikből fogunk többet találni? Van olyan köztük, akikre úgy tekintünk, hogy még a mi pénztárcánkhoz mérten is roppant jómódúaknak számítanak?

Egy korábbi posztnál az egyik kommentelő tökéletes fogalmat alkotott, mely szerint ők a „leggazdagabb szegények”, hiszen egy újbudai lakásban, saját 12 éves személyautóval, változatos és tápanyagdús étkezéssel havi nettó 450 ezer Ft-ból él meg másodmagával.

Az Uniós átlagot tekintve közel sem fényes a helyzet, de a lokális viszonyokat nézve talán elmondható, hogy a legtöbben nem szenvedünk hiányt semmiben, maximum a luxusra nem jut, vagy éppen csak mértékkel. 

Amennyiben úgy érzed, hogy szeretnéd a spórolással-megtakarítással kapcsolatos ismereteidet bővíteni, azokat a gyakorlatba átültetni, akkor kövesd a blogot, Facebook oldalunkat, és csatlakozz Spórolási és megtakarítási tippek, trükkök, technikák csoportunkhoz is tapasztalatcsere gyanánt.

Ez a poszt egy erősen szubjektív véleményt tükröz, célja hogy kicsit más szemüvegen keresztül is vizsgáljuk a dolgokat, fejlesztve a pénzügyi szemléletmódunkat. Ti mit gondoltok, a magyarok valóban a „leggazdagabb szegények”? Írjátok meg kommentben, hogy nektek mi a véleményetek a témáról! [Hozzászólási illemtan]