Adja magát a válasz, amikor tartós kapcsolatban élőknek az közös anyagiakról kell határozniuk. Első hallásra logikusnak tűnik az igen, de amennyire egyszerűnek mutatja magát, koránt sem annyira triviális a felelet. Sarkalatos pontja tud lenni egy kapcsolatnak, amikor megérik a helyzet arra, hogy dönteni kell a közös anyagiakról. Egy dolog azonban biztos: nincs jó vagy rossz válasz a kérdésre.
Bevallom őszintén, amikor bizonyos párok eljutnak arra az állapotra, hogy két ember egy személlyé lényegül át egy Facebook profilon, akkor gondolati szinten egy felhúzott szemöldökű arckifejezést látok magam előtt. Maga a poszt nem erről fog szólni, de míg egyes szituációkban nem árt ha megmaradnak az egészt alkotó személyek külön-külön is értelmezhetőként, addig a pénzügyek tekintetében nem biztos hogy „egészséges”, amikor görcsösen ragaszkodunk az én fizetésem-te fizetésed elvhez. De hogyan is néz ki ez a gyakorlatban, mikor jön el a pillanat amikor már érdemes közös kasszán gondolkodni, és egyáltalán kell-e hogy pénzügyi szempontból is végérvényesen és visszavonhatatlanul „összebútorozzunk” a másikkal?
Mikor érdemes elkezdeni?
Két ember között a szerelem és a közös gyerek a legnagyobb kapocs, nem igaz? Viccesen szokták mondani, hogy „két embert ami igazán összeköt, az a közös hitel.” Hova is szeretnék kilyukadni? Lényegében az én meglátásom szerint akkor merülhet fel jogosan a közös kassza lehetősége, amikor két személy már igazán elkötelezett egymás irányába, legyen szó hosszabb ideje tartó, közös fedél alatt élésről, házasságról, gyerekvállalásról stb. Nincs tuti recept természetesen, ezt mindenkinek magának kell éreznie. Viszont úgy gondolom, hogy a totális módon betolni a közösbe mindent alapos átgondolást igényel előzetesen, nem szabad egy elhamarkodott, elkapkodott döntésnek lennie - és szerintem erősen javasolt az együttélés megléte is.
Módszerek
- részleges megosztás
Nem muszáj rögtön fejest ugrani a mélyvízbe. Javasolt lehet a fokozatosság elve szerint haladni: első körben fizessétek közösen a számlákat, lakbért, étkezés költségeit, vagy bármit amit együtt „használtok”. A bevételekből megmaradó összegek sorsáról pedig tudtok dönteni, hogy együtt használjátok fel, vagy mindenkinek marad privát célra. - teljes közösködés
Minden bevételt és költséget egy kalap alá vesztek. Nincsen szó arról, hogy ki milyen arányban járul hozzá a közös kassza növekedéséhez. Igazság szerint akkor szabad elköteleznünk magunkat erre a döntésre, amikor biztosan tudja mindkét fél, hogy semmilyen sértődés nem lesz a későbbiekben az anyagiak miatt (pl. „nekem jogom van drágább telefont venni, ne sajnáld tőlem, mert amúgy is én keresem a többet”). Nagy egyetértést igényel, biztos alapokon nyugvó pénzügyi célokat, amikről mindkét fél tudja, hogy egyénileg és közösen is a javukat fogja szolgálni.
Természetesen bármilyen döntés is szülessen - akár az hogy semmilyen módon, vagy a lehető legminimálisabban kösse össze két ember a pénzügyeit -, az nem örök érvényű.
Kutatás eredményei
Hogyan vélekednek róla ez emberek? Természetesen ez is rendkívül megosztó téma tud lenni: az egyik csoport számára teljesen egyértelmű, hiszen ezt a példát látták a környezetükben, míg mások szerint csak azokat a kiadásokat szükséges megosztani, amik egyértelműen a közös élet miatt jelentkeznek. Meglepő módon utóbbi teóriának egészen sok követője van - legalábbis az általam különféle fórumokon olvasott hozzászólások alapján. Az ide kapcsolódó okok boncolgatása nem pénzügyi téma, azt viszont fontosnak tartom megjegyezni, hogy a vagyonközösség csak akkor lesz hosszútávon fenntartható és működőképes, ha mindkét fél egyöntetűen egyetért a létjogosultságában. Természetesen ez egyfajta bizalmi kérdés is lehet, és valóban érdemes megfontoltan belekezdeni.
Ellenben egy 2019-es, a Budapest Bank megbízásából készített reprezentatív kutatásból az derült ki, hogy a tartós párkapcsolatban élő magyarok nagy része közös kasszán él partnerével és a pénzügyi döntéseket is együtt hozzák meg.
„A megkérdezettek háromnegyede (egész pontosan 72 százaléka - a szerk.) a közös kasszából gazdálkodik társával, annak ellenére, hogy a legtöbben külön bankszámlával rendelkeznek. A titkolózás nem jellemző a magyar párokra, nagyon keveseknek van például olyan tartozása, amelyről partnere nem tud. […] A külön kasszán élőknél nem jellemző egyértelmű felosztás a háztartással kapcsolatos kiadások fedezése terén, a legtöbb tételt hol egyikük, hol másikuk fizeti.” - olvasható az elemzésben.
Zárásként a pénzintézet munkatársa kiemelte, hogy „Amennyiben folyamatosan vezetjük kiadásainkat és bevételeinket, nem érhet bennünket váratlan meglepetés, ezért mindenki számára hasznos lehet, ha lejegyzi még a legkisebb tranzakciókat is. Egy kézzelfogható költségvetéssel könnyebb lesz előre tervezni és megtakarítani is.” Ezen gondolattal teljes mértékben egyet tudok érteni.
Amit jó letisztázni, mielőtt belevágtok
- mik a pénzügyi céljaitok
- ezek mennyire vannak összhangban egymással
- ki mennyit keres
- kinek milyen költséges hobbija van
- korábbról hozott hitel megléte
- kinek milyen a pénzügyekhez való hozzáállása (költekező vagy megtakarító típus)
Amennyiben ezeket átbeszélitek, és a beszélgetést követően sincs kivetnivalója egyik félnek sem a közösködés gondolatában, akkor nyugodt szívvel belekezdhettek a dologba.
Saját tapasztalatok
Végül érkezzen a személyes példa. Nálunk a következőképpen alakult a közös kassza története. Két lépcsőben alakítottuk ki: az első időszakban, amikor még nem egy háztartásban éltünk, de sűrűn megfordultunk a másiknál, akkor az étkezéseket egyenlő arányban fizettük (összeraktunk x összeget, amiből aztán lehetett gazdálkodni). Összeköltözés után pedig minden bevételt és kiadást megosztottunk - illetve tesszük ezt azóta is -, de a külön bankszámlákat megtartottuk praktikussági okok miatt. Minden nagyobb volumenű anyagi kérdésben együtt hozunk döntést, így a pénzügyek miatt ritkán alakul ki egyet nem értés (és azok sem szülnek kibékíthetetlen ellentéteket).
Úgy gondolom, hogy ha van rá lehetőség, és mindkét fél nyitott rá, akkor érdemes belevágni a dologba - ha más nem, a kísérleti jellege miatt, tapasztalatszerzés céljából. A vagyonközösség mindig közös megállapodás eredménye kell hogy legyen. Bizonyos költségtípusok együttes viselése vagy akár teljes megosztás mellett is dönthetünk. Kezdés előtt erősen ajánlott alaposan megismerni a másik fél pénzügyekről alkotott nézeteit és költési szokásait.
Amennyiben úgy érzed, hogy szeretnéd a spórolással-megtakarítással kapcsolatos ismereteidet bővíteni, azokat a gyakorlatba átültetni, akkor kövesd a blogot, Facebook oldalunkat, és csatlakozz Spórolási és megtakarítási tippek, trükkök, technikák csoportunkhoz is tapasztalatcsere gyanánt.
Írjátok meg kommentben, hogy ti miként gondoltok a témára!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
MoneyCoach 2021.07.12. 08:05:15
AlexAston 2021.07.12. 09:20:45
Egyébként olcsóbb is, praktikusabb is. Egyedül banki ügyintézés nehezebb néha, ha mindkét fél aláírása kell valamihez. De ez még mondjuk 2-3-4 évente egyszer kell talán?
akkor 2021.07.12. 16:00:24
Ez valószínűleg egybeesik azok halmazával, akiknek az égvilágon semmilyen megtakarításuk nincs, csak hitelük. Ezeknél az embereknél tök mindegy, miben egyeznek meg, mert ami befolyik, az rögtön ki is folyik...
Ekrü 2021.07.12. 16:53:23
kewcheg 2021.07.12. 17:24:53
Billy Hill 2021.07.12. 17:33:01
Alick 2021.07.12. 18:31:17
Pl. ha az egyik fél vállalkozó, a másik pedagógus, akkor nehéz az olyan helyzeteket lekezeni, hogy a vállalkozó egy háromhavi értékesítési ciklusban kitermelt mondjuk 50 millió adózás utáni bevételt, ugyanakkor a következő hónapban bejelenti, hogy váratlan költségek miatt most 15 millió mínusz lesz.
Akiket ismerek hasonló helyzetben, azok vagy fizetnek egy szépen hangzó havi összeget a HTB-s házastársnak vagy közös pénzügyi tervezésben gondolkodnak, egyeztetett teherviseléssel, kialakított konszenzussal.
Kivéve persze azt az esetet, ha a párnak közös tulajdonú vállalkozása van.
Örömhernyó 2021.07.12. 19:26:16
A házasságok több, mint fele válással végződik. És ezek csak azok, akik elég bátrak ezt meglépni. Az együttmaradó párok közt rengeteg olyan van, akik nem mernek válni, mert szégyellik (vidéken ez még mindig stigma), vagy anyagilag nem tehetik meg, mert nincs annyi vagyon, hogy új életet kezdhetnének. Egy vidéki Kádár-kocka házat nem lehet természetben megosztani, értékesíteni se úgy, hogy a végén ne legyen legalább az egyik fél hajléktalan.
Ha eléd letesznek egy szerződést, amiről tudod, hogy 50% esélye van, hogy bem megy teljesedésbe, akkor valószínűleg nem írod alá. Ez a házasság.
Ha mindenki külön számlán gyűjti a pénzét és befuccsol a házasság, akkor senki se jár rosszul. Ha nem fuccsol be a házasság, akkor meg nem számít hol van az ember pénze, lehet nyugodtan külön számlán.
Ma az embereknek lehet drága hobbijuk, szórakozásra sokat költhetnek, mert van választék és van pénz. Miért kellene egy otthonülő férjnek a feleség műkörmösét, fodrászát, salsa tanfolyamát finanszírozni? Fordítva is igaz, miért kellene a feleségnek a férj kocsmázását, kütyümániáját anyagilag támogatni?
Ahol a hónap végére elfogy a két fél pénze, mert olyan keveset keresnek, ott nyugodtan lehet közös kassza, a pénzhiány miatt előbb-utóbb úgyis tönkremegy a kapcsolat.
Jelenlegi párom sokkal jobban keres, mint én. Mégis eszem ágában sincs vele bedobni közösbe a pénzemet. Amúgy ezt ő is mereven elutasítaná. Nők, ha jobban keresnek, mint a férfiak, akkor hajlamosak külön kasszát preferálni. Ha a férfi keres jobban, akkor persze inkább közös kasszán lennének. Vajon miért?
A múltban (egyetem alatt) a barátnőim jellemzően kaptak a szüleiktől autót, lakást, zsebpénzt, míg én dolgoztam a pénzemért. A barátnőim szülei mindig kínosan ügyeltek arra, hogy nehogy a lányuk párja (én), valami vagyoni előnyhöz jussak. Eszem ágában se volt lehúzni a lányokat (én fizettem a randikon is, persze nem kell nagy dolgokra gondolni), de akkor tapasztaltam meg, hogy a kapcsolatokról nem csak a pár dönt, hanem beleugat a rokonság is. Ha a fiúnak nincs autója, saját lakása már egyetemistaként, akkor szó se lehet közös kasszáról. Nem is akartam ilyet, de ha én keresek jobban, akkor nyilván rendben lett volna a közösködés.
A közös problémákat közösen kell megoldani, de ha az egyik fél adósságot halmoz fel, züllik, elveri a pénzt, akkor nem várható el a másiktól, hogy közösséget vállaljon vele anyagilag.
Ha mindkét fél felelősségteljes, akkor persze lehetne közös kassza. De a külön kasszát még soha senki nem bánta meg!
kewcheg 2021.07.12. 19:50:26
Alick 2021.07.12. 19:54:03
kewcheg 2021.07.12. 20:24:39
Hát ott biztos nincs közös....
AlexAston 2021.07.12. 22:13:35
AlexAston 2021.07.12. 22:14:58
kewcheg 2021.07.12. 22:22:57
Motorogre 2021.07.12. 23:10:39
Ha van vagyonjogi szerződés, az más ...
De a lényeg nem ez: hanem a közös életcélok, melyek a családi/partneri beruházásokat (ingatlan, autó, hajó stb) és jelentős költéseket (utazás, műcici ) is meghatározzák.
Ha az életcélokban van egyetértés, akkor - ebből a szempontból legalábbis - nem lesz gond.
Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2021.07.12. 23:41:38
Real_Time 2021.07.13. 06:49:40
LabradorMatador 2021.07.13. 07:35:24
Real_Time 2021.07.13. 08:06:27
Alick 2021.07.13. 08:42:19
Rubasov nertárs 2021.07.13. 08:53:46
Lehet házasodni és gyermeket vállalni-ésszel.
Persze ha valaki az egzisztenciájával csajozik, az olyat is fog találni.
élhetetlen 2021.07.13. 09:16:49
akkor 2021.07.13. 09:47:45
Ez a két csoport együtt 62%. Most mondd, nem tök mindegy, hogy ezek az emberek közös számlán vannak vagy megosztotton? A végösszeg úgyis kis kerekítéssel kb. nulla.
Releváns következtetést csak azoknak a számlavezetési szokásaiból lehetne levonni, akik tényleges (hitelen felüli) megtakarítással rendelkeznek. A többiek jó esetben a "hogyan fizessük vissza a hitelt, hogy legyen egyáltalán valamink" üzemmódban koplalnak, rossze esetben meg feladták. Érdektelen, mi a módszerük.
kewcheg 2021.07.13. 10:02:37
Sajnos a nőket a világ elrontotta.De a férfiakat is.Nagy az önzés....
LabradorMatador 2021.07.13. 10:11:13
Sajnálom azokat, akik ilyen közegben élnek. Itt nincsenek igazi kapcsolatok, a "barátságok" is attól függnek, hogy meddig tudod a klub szintjének megfelelő kocsit/órát/cipőt/hajót/repülőt/.... villantani.
A rossz airány pedig az, hogy "a gyereket ki kell hagyni az egyenletből, aztán boldog élet van". Ez inkább szánalmas. A gyerekvállalás nem egyenlő az végleges önfeláldozással és a boldogtalansággal. Az persze óriási gond, ha egy kapcsolatot csak a gyerek tart össze.
Real_Time 2021.07.13. 10:27:58
élhetetlen 2021.07.13. 11:27:21
A férj is megkapta méltó büntetését, a fia vett neki egy automata fűnyírót. Nagyon nagy kert, most kerítgetheti be az adott növényeket, amiknek nem akarja, hogy nekimenjen az automata. Megérdemli!
Örömhernyó 2021.07.13. 11:32:26
Örömhernyó 2021.07.13. 11:48:59
De tudom, hogy mind talált valami mamlasz pasit később, facebookon mosolyognak a férjük karjaiban, én meg tudom mi jár a fejükben, hány farkat fogtak, milyen rendszerességgel jártak nemibeteg gondozóba és hogy a jelenlegi párjukat azért szedték össze, mert 30+ évesen kellett nekik valaki, akinek már van lakása, autója, akinél bele lehet ülni a készbe.
Sajnos ilyen a nők többsége. Van kivétel is, elismerem. Szóval én azt látom, hogy sokan úgy bíznak meg a párjukban, hogy valójában nem ismerik. Férfiak közt is van szélhámos, de anyagi vonalon a nők nagyobb zsiványok. Egy férfi esetleg lelép és nem fizet gyerektartást.
Nagyon bátor vagy tapasztalatlan, aki belemegy a közös kasszába.
Örömhernyó 2021.07.13. 12:45:51
Nem tagadom, hogy vannak a férfiakra ráakaszkodó, direkt teherbe eső nők, akik ezzel akarnak maguknak egy balekot fogni, akit aztán fejhetnek, de az sűrűbben fordul elő, hogy a férfi csak kúrogat valakit, majd amikor becsúszik a gyerek, akkor lelép. Az én apám velünk élt, de kb. semennyire nem foglalkozott velünk. Nyilván neki kényelmes volt, hogy van hol laknia (eleve a lakást azért utalták ki, mert én és a testvérem megszülettünk, előtte is anyám szolgálati lakásában laktak), főtt étel van, felvette utánunk a családi pótlékot, aztán elitta. Szóval azért férfiak közt is van sok semmirekellő. Apám dolgozott, de apának alkalmatlan volt, nem is erőltette.
Real_Time 2021.07.13. 13:26:59
AlexAston 2021.07.13. 14:17:08
AlexAston 2021.07.13. 14:20:34
Van mindenkinek kártyája, és kész. Nem veszünk hülyeségeket, nagyobb kiadást meg úgy is megbeszeljük.
Nem úgy mentünk bele a kapcsolatba, hogy mi lesz, ha válunk. Lehet ezért is működik?
Alick 2021.07.13. 16:36:42
AlexAston 2021.07.13. 16:46:16
Második. Az első az nagyon rövid volt...
Viszont ez már 10 éves kapcsolat, 5 éve a házasság óta közös a kassza (kizárólag praktikum miatt).
És minden tökéletes. Persze a céljaink is közösek, a saját hobbi pedig mindenkinek szíve joga.
kewcheg 2021.07.13. 19:56:27
Rubasov nertárs 2021.07.13. 23:38:19
Te valami nagyon gázos társaságban mozoghatsz-mozoghattál életed során, ha kizárólag olyan embereket ismersz, akikről a hsz-eidben írsz. Lehet nekem volt mázlim, vagy születtem jó helyre, de én egészen más kvalitású embereket ismerek az általad említett korosztályokból is. Nem mondom, hogy nincsenek olyanok, akikről te írsz, de ez egy réteg - mondjuk így polkorrekten.
A másik ami feltűnő, hogy külső okokat említesz kizárólag, amiért 50 körül egyedül vagy, pedig azért jó eséllyel te is hozzátettél ehhez bőven.
Amikor egyedül voltam, azon gondolkodtam, hogy mi lehet az oka ennek. És sajnos rá kellett jöjjek arra, hogy a saját hülyeségeim masszívan hozzátettek azon kívűl, hogy abban van igazság, hogy a mai nőkkel van probléma bőven. Ez a felismerés keserű volt, de enélkül nem tudtam volna változni és változtatni, ami elengedhetetlen volt számomra ahhoz, hogy megtaláljam a feleségem.
Rubasov nertárs 2021.07.13. 23:44:54
"Valahogy bennem megbíztak, megnyíltak és volt alkalmam másoktól is informálódni az emberi karakterükről."
Nem arról van szó, hogy ennyire megbíztak benned, hanem arról, hogy a harmadik hullámos feminizmus miatt, már ennyire nincs fügefalevél. Nekem is volt "szerencsém" ilyenhez onnan tudom. A csaj még büszke is volt rá, hogy mennyi hapsija volt.
Gondolj bele a mai felnőtt nők egy jelentős része egész kisgyermek korától abban nő fel, hogy mindent is megtehetsz, mert nő vagy, ha ezért bárki kritizál, az egy maradi, hímsoviniszta, nemi erőszakoló, patásördög stb.
Rubasov nertárs 2021.07.14. 00:01:35
"Ezért nem kell házasodni. A közös kasszát meg a gyereket ki kell hagyni az egyenletből, aztán boldog élet van. Hajrá MGTOW. Amint apa leszel mehetsz is a levesbe a jelenlegi nőközpontú feminista társadalomban. De azért igyekeznek persze elhitetni veled hogy apaként leszel igazán elismert ember, a valóság ennek természetesen az ellenkezője, egy kétlábon járó ATM-el leszel egyenértékű."
Nekem is volt olyan korszakom, amikor élveztem, hogy egyedül vagyok és senki nem dumál bele, hogy hogyan élek mire költök, mit csinálok. Ez nem baj, szerintem kell is, hogy az ember megtapasztalja milyen egyedül élni. Azonban azzal tisztában kell lenni, hogy ez csak addig rock'n'roll amíg fiatal vagy és egészséges. Van olyan ismerős, aki akkor hagyott fel a szingli életmóddal, amikor kicsit keményebb volt az influenza, 3 hétig beteg volt, és mehetett 40 fokos lázzal, kb. fél holtan vásárolni, mert hát enni azt kell.
Ismerek olyan idős embert akinek nem született gyermeke és se kutyája se macskája, hát... Mondjuk úgy, hogy nem az életvidámság, és a ha újrakezdhetném akkor is mindent ugyanígy csinálnék sugárzik belőlük.
A másik a gyermekvállalás-ha most szigorúan gazdasági és pénzügyi szempontokat nézünk csak- a gyermek egy hosszú távú befektetés. Ennek gyümölcseit-jó esetben ha minden OK- akkor 20-25 év múlva fogod élvezni. Ahogy egy sikeres cég sem magától lesz sikeres, hanem attól, hogy abba a pénzt, időt és energiát fektetnek- na a gyermek is hasonló, ha minden más szempontot félreteszünk. Ha úgy tetszik, ha szeretnéd, hogy legyen aki utánad jön, ahhoz bizony áldozatot kell hozni. Az életben semmi sincs ingyen: a család sem, de mondok egy meglepőt: az mgtow sem. Az mgtow életmódért idős korodban fogsz fizetni magánnyal és azzal a tudattal, hogy utánad nem marad senki és semmi.
MoneyCoach 2021.07.14. 00:47:28
Kommentek egy részére reagálva: akiknél jól működik a közös kassza, azok vagy nagyon kevesen vannak, vagy nem írnak ide és elégedetten dőlnek hátra, tudván hogy ezek szerint valamit jól csinálnak.
Szvsz ott komoly bajok vannak egy kapcsolatban, amikor a másiktól féltenem kell bármimet is. Természetesen magam sem szeretném a kemény munkával előteremtett jövedelmeket egy pénznyelőbe dobálni, de igazából ha egy ilyen szignifikáns kérdésben nincs egyetértés, ott már megkérdőjelezhető, hogy mennyire is fekszik stabil alapokon a kapcsolat (ilyenek pl. a gyerekvállalás, pénzügyi habitus, milyen környezetben szeretnél élni stb. kérdéskörök).
Tehát ha nekem adósságaim vagy drága hobbijaim, szenvedélyeim vannak, azokat nem fair a másik féllel finanszíroztatni, illetve fordítva sem várható el, jogosan. VISZONT! Ezek a dolgok viszonylag gyorsan ki tudnak bukni, és ha akkora a rózsaszín köd, vagy diszkréten próbálunk nem tudomást venni róla, sőt a kedvencem, amikor azt hiszi valaki hogy na majd ő megváltoztatja a másik személyt, szóval akkor igazából el is fogadjuk valamilyen szinten a másik hülyeségeit, pedig tudható hogy később ez konfliktushelyzeteket fog szülni. De mégis miért marad valaki ilyen "pár" mellett, ha az értékrendjébe nem fér bele a viselkedése?
Számomra ez a legfurább, ez a magas szintű bizalmatlanság. Gyakorlatilag előbb áll készen valaki szülőséget vállalni egy másik emberrel (ami pedig egy életre szóló kötelezettség ilyen vagy olyan módon), mintsem azt mondani, hogy bízok kettőnkben annyira, hogy lássam, közös jövőt tudunk és fogunk építeni, anyagilag is. Az egymás nem ismerete, a közös célok hiánya és a kardinális kérdésekben nem egyező álláspont a probléma. Szerintem ezért is végződik olyan sok házasság válással, mert menet közben jönnek rá a felek, hogy itt vagy megerőszakolják magukat, vagy kilépnek mert rossz járatra szálltak fel.
Természetesen az mindig benne van a pakliban, hogy menet közben is megromolhat egy kapcsolat, de ott kemény gondok vannak, amikor már az elején se úgy megy ahogy kéne, és mégis próbálják kínkeservesen működtetni.
MoneyCoach 2021.07.14. 00:51:43
MoneyCoach 2021.07.14. 01:17:54
Mi a helyzet azzal a kialakult "szokással", miszerint anno azt mondták, a nő nevelje a gyereket, tartsa rendben a háztartást, a férfi meg csak vigye haza a pénzt, gondoskodjon az anyagi jólétről?
Nem-e lehet, hogy sok nő - akik itt most ki lettek kiáltva aranyásónak -, na meg persze sok jelenkori férfi is ebből a filozófiából táplálkozik, annyira belénk lett nevelve? Rendben hogy a világ változik, de ezek olyan alapvető paradigmákká váltak, amitől nagyon nehezen szabadulunk, és hosszú idő lesz felülírni? Ne keverjük a pénzhajhász nőket (akik valóban csak a jó életkörülményekre, ahogy szokás mondani, a jó partira hajtanak) azokkal a feleségekkel, akik tisztes kapcsolatban élnek, életközösséget vállalva a kiválasztottjukkal, esetleg családi keretek között.
A másik dolog, kicsit a nők védelmében: lássuk be, férfiként könnyebb érvényesülni jelenleg is, mert nőként gyerekvállalás után vagy A) fél éven belül visszamész az állásodba, amennyiben jó pozícióban dolgozol, különben szinte biztosan bebuktad (mondjuk így kár szülni szerintem), vagy B) maradsz otthon, akár több gyereket is vállalva, viszont akkor pár évre kiírtad magad a munkaerő piacról, és utána is nyögni fogod a "kamatját", hiszen ha beteg a gyerek, kiesel, vagy nem szívesen alkalmaznak olyan helyeken, ahol gyerek nélküliként simán felvettek volna. Tehát ilyen alapon elgondolkodtató, hogy szemrehányást lehet-e tenni egy nőre, ha nem tud annyit beletenni a közösbe - hiszen hendikeppel indul -, főleg ha az igényei nem növik túl aránytalanul a társét. Ha mindkét fél dolgozik ahogy ereje engedi, de a munkáltatójuk ezt nem egyforma vagy közel hasonló összeggel honorálja, attól a másik fél beletett munkája kevesebbet ér? Engem például pont nem érdekel, hogy ki milyen arányban járul hozzá a közöshöz, hiszen mindketten a család anyagi jólétén együtt dolgozunk, közösen építjük, azonos célokkal.
Lehet persze mondani, hogy nem kell gyereket vállalni, mert az nyűg, kötelezettség, szívás, büdös, drága, elveszi a szabadidőt, sok helyzetben hátrányt okoz. Ez egy döntés, ellenben tény, hogy az emberek jó része igenis szeretne gyereket vállalni, és a fentebb írtak anyagi oldalon jelentkezni is fognak. Kérdés, hogy ki miként áll hozzá a dologhoz.
Real_Time 2021.07.14. 06:05:07
Rubasov nertárs 2021.07.14. 07:36:09
Mindkét nemnek meg van a maga keresztje. A gyerekszüléssel a nő anyagi értelemben kiszolgáltatottá válik, és legalább az első hónapokban lényegesen több időt tölt az anya a gyermekkel, mint az apa. Miközben férfiként relatíve szabadabb vagy, munkahelyre jársz stb.
Igen benne van a pakliban, hogy a gyerek lelép nyugatra. Számomra például a befektetés az az, hogy öregkoromban úgy alszom majd el és kelek fel minden nap míg el nem hagyom eme világot, hogy lesz(nek) aki(k) utánam jön(nek). Én azért spórolok, hogy majdan a gyereket tehermentes lakással tudjam útnak indítani. Ha ő ezt eladja, és az árából vesz Hamburgban egy lakást úgy, hogy hozzáteszi az ott megspórolt pénzét, az engem szintén örömmel fog eltölteni. Normál esetben a szülő egyébként is örül, ha a gyereke többre vitte, mint ő.
Gondolj arra, mennyire rossz lesz majd öregen, azzal a tudattal élni, hogy mindened amid van az a halálod után az akkori ner-é lesz, vagy éppen az én gyerekem fogja megvenni olcsóért, mert ha 30-40 év múlva elkezdenek a piacra ömleni a az udód(ok) nélkül meghalt tömegek lakásai, akkor majd bagóért lehet kecót venni.
A másik nem tudom hány éves vagy, de a korunk hőse hozzáállás az eléggé kiviláglik a hsz-eidből. Semmibe nem akarsz időt, energiát és pénzt feccölni, de a kényelmes élet az azért kéne. Ugyanez a családhoz való hozzáállásod is. Legyen jó csajod, aki elalél a gyönyörtől hogy egy olyen fickónak szülhet utódot, mint te és a gyereknevelést meg oldja meg, mert sem időt, sem energiát sem pedig pénzt nem szeretnél fordítani az egészre. Hát ez nem így megy.
Rubasov nertárs 2021.07.14. 07:50:11
Mi a helyzet azzal a kialakult "szokással", miszerint anno azt mondták, a nő nevelje a gyereket, tartsa rendben a háztartást, a férfi meg csak vigye haza a pénzt, gondoskodjon az anyagi jólétről?
"Nem-e lehet, hogy sok nő - akik itt most ki lettek kiáltva aranyásónak -, na meg persze sok jelenkori férfi is ebből a filozófiából táplálkozik, annyira belénk lett nevelve? Rendben hogy a világ változik, de ezek olyan alapvető paradigmákká váltak, amitől nagyon nehezen szabadulunk, és hosszú idő lesz felülírni? Ne keverjük a pénzhajhász nőket (akik valóban csak a jó életkörülményekre, ahogy szokás mondani, a jó partira hajtanak) azokkal a feleségekkel, akik tisztes kapcsolatban élnek, életközösséget vállalva a kiválasztottjukkal, esetleg családi keretek között."
Az aranyásás az az, amkor tetemes vagyoni különbség van a férfi és a nő között az előbbi javára, és jelentős különbség van a külső adottságok terén az utóbbi javára.
Összességében általában elmondható, hogy a nők azokat a férfiakat részesítik előnyben akik már elértek valamit az életben, vagy bennük a potenciál ehhez. Ennek oka az, hogy a szüléssel a nő a anyagilag nehéz helyzetbe kerül + a gyereknevlésnek egyébként is vannak anyagi vonzatai. Egyébként egy egzisztenciával rendelkező férfi számára is szempont, hogy a jövendőbelije ne legyen ruppótlan, pont azon okoknál kifolyólag, amiket itt említett egy-két hozzászóló.
Rubasov nertárs 2021.07.14. 08:11:47
"Egyébként egy egzisztenciával rendelkező férfi számára is szempont, hogy a jövendőbelije ne legyen ruppótlan, pont azon okoknál kifolyólag, amiket itt említett egy-két hozzászóló."
Gazdag családokban ma is él a hozomány intézménye, nem véletlenül. Ha az asszonynak is van egy háromszintes villája úszómedencével, teniszpályával, komornyikkal, akkor válás esetén nem kell attól félni, hogy visz mindent arra hivatkozva, hogy a gyereknek laknia kell valahol.
Real_Time 2021.07.14. 10:13:31
Rubasov nertárs 2021.07.14. 10:46:30
Egészen pontosan 0 forint 0 fillérnyi hitelem van, nekem is és a feleségemnek is.
Eszünkbe sem jutott felvenni a babavárót, pedig ha bementünk volna a bankba, kb. addig nem engedtek volna ki, míg alá nem írunk.
Addig nyújtózkodunk, ameddig az a bizonyos takaró elér.
Rubasov nertárs 2021.07.14. 10:53:15
Nem, nem tudok mindent, sőt nagyon sokminden van, amihez lövésem sincs.
Két dolgot viszont megtanultam:
1. Semmi sincs ingyen.
2. Ha valami rossz történik velem, az első és legfontosabb amit meg kell vizsgálni, hogy mit szúrtam el, hogy ez történt. Ez azért nem rakétatudomány és pláne nem mindentudás.
Persze könnyebb a nőkön a Soroson át Brüsszelig hibáztatni mindenkit.
ViCa 2021.07.15. 15:44:05
Viszont van ami megutotte a szemem, ez a drága hobbi finanszírozás...miért ne mehetne a kozosbol? Egy életünk van és ha az egyiknek az adja meg a kiteljesedes érzését, akkor ha telik ra...simán. Ezért is közös a közös:).
A konfliktusok se az ördögtől valók...valóban nagyon kis % ahol mindig mindenben két felnőtt ember teljesen egyetert...lehetnek viták, vetojog a nagy kiadasoknal, egyet nem ertesek...ettől még jó a közös kassza.
Most külön kasszan vagyok egy elvalt férfival, akinek gyerekei vannak. Ebben a helyzetben így a legjobb, mindenki finanszírozza a saját gyerekeit, a saját lakhatasat...a közös dolgainkat pedig közösen alljuk :). És egyébként így is van konfliktus és igazodas.
semmi hatalmat senkinek 2021.08.11. 16:56:37
Házasságot egyikünk sem akar, lévén ne akarjon egyetlen tetves állam vagy egyház se beleugatni a kapcsolatunkba.