MoneyCoach

Sokan keverik a valódi gazdagságot azzal a látszattal, amikor valaki jómódúnak akar tűnni. Az értelmetlen pénzszórás következtében ugyan körbevehetjük magunkat luxuscikkekkel (drága autó, ruhák, parfümük és egzotikus nyaralások, vagy éppen exkluzív lakókörnyezet), ami miatt a közelünkben lévő emberek azt fogják feltételezni hogy gazdagok vagyunk, valójában viszont pont ennek az ellenkezője fog bekövetkezni: ha ezeket a dolgokat nem a pénzügyi korlátainkhoz mérten finanszírozzuk, akkor bizonytalan anyagi helyzetbe sodorjuk magunkat.

Abszolút vs. relatív gazdagság

Érdemes tisztázni az abszolút és a relatív gazdagság fogalmát. A gazdagság ott kezdődik, amikor már nem az adott termékek, szolgáltatások megvásárlása a kérdés, hanem hogy milyen minőségben fogjuk azokat igénybe venni. Azaz el tudunk kezdeni az ár-érték aránnyal foglalkozni, a nagyobb kényelmet nyújtó tárgyakat választani, a finomabb ételeket fogyasztani, vagy a nyaralásunkat országhatáron túlra tervezni. Mindezt nevezhetjük relatív gazdagságnak, hiszen jólétben élhetünk.

Ezzel szemben az abszolút gazdagság alanyai gyakorlatilag „remegő kéz” nélkül vásárolhatnak meg önmaguk számára bármit, az árcédula nem mérvadó egy-egy költést megelőzően. Megtakarításaik és vagyonuk révén hosszú évekig vagy évtizedekig akár bármiféle bevétel nélkül fenn tudják tartani a kívánt életszínvonalukat.

Azonban ha csak gazdagnak akarsz látszani a jelentős költekezés eredményeként, de még csak vésztartalékkal sem rendelkezel a szűkösebb időkre, akkor te biztosan nem vagy gazdag.

Nem tartod magad az 50-30-20-as szabályhoz

Noha bevételeid lehetővé tennék, hogy akár rövid időn belül jelentősebb megtakarításra tegyél szert, ez mégsem valósul meg. Az oka, hogy jó esetben csak a bevételeiddel arányosan költesz minden hónapban, a rosszabb forgatókönyv szerint viszont túlköltekezel.

Az elmélet szerint a kereseted 50%-át szükségletekre (lakhatás, étkezés, közlekedés stb.), 30%-át a vágyaidra (hobbi, utazás stb.), míg 20%-át a megtakarításaid gyarapítására költheted. Ez utóbbi a képlet legfontosabb része, hiszen ezzel tudod biztosítani a jövőbeli éned jólétét.

Amennyiben a legalább 20%-os megtakarítási rátád megvan, a legjobb úton haladsz. Azonban ha visszatérő jelleggel több a kiadásod annál, mint ami lehetővé teszi a 20%-os takarékoskodást, akkor el kell gondolkodnod hogy nem a lehetőségeidhez mérten élsz.

A hedonista futópadon edzel

Amikor nőnek a bevételeid, nem árt résen lenni és figyelni rá, hogy az életszínvonalad ne szálljon el ezzel egyenes arányban. Nem biztos, hogy bölcs dolog egy fizetésemelést követően rögtön megjutalmazni magad. Értem ez alatt, amikor a kereseted már biztosítani tudja azt, hogy hosszabb nyaralásra utazz, fiatalabb autóval közlekedj, drágább éttermekben étkezz a korábbinál több alkalommal. Ezt hívjuk hedonista futópadnak (hiszen azért dolgozol többet hogy folyamatosan biztosítani tudd a felépített életminőséget, illetve ennek az igénynek a növekedését), vagy más néven az életszínvonal inflációjának: az egy évvel ezelőtti, vágyott életszínvonal már megszokottá válik, ezért törekszünk rá hogy magasabb szinten tudjunk éli. Időről-időre, a hónapokkal ezelőtt megálmodott jómód – amit sikerült elérni – úgymond „értéktelenné” válik, inflálódik.

Pedig pár éve még milyen elérhetetlennek tűnt a saját lakás és autó, ma pedig felsóhajtasz amikor ezek birtokában látod, hogy a szomszéd kihoz a szalonból egy új autót. Ezzel belekerülsz egy mókuskerékbe, és újra nagyobb és keményebb áldozatokat kell hoznod hogy tartani tudd a lépést, elérd a következő vonzónak tűnő lépcsőfokot. S mivel egyre keményebben dolgozol, így úgy érzed, hogy önmagad megjutalmazása egyre inkább indokolt, egyre drágább dolgokkal. Ebből a faramuci helyzetből nem egyszerű kimászni.

Hogy ne legyen így, mindig figyelj arra, hogy a növekvő bevételeid maximum 50%-át költsd el, ezzel növelve az életszínvonalad minőségét, a másik fele viszont a megtakarításaid növelésére fordítható, illetve az esetleges adósságok is csökkenthetők belőle.

Nem fejleszted a pénzügyi intelligenciádat

Sajnos ez egy olyan dolog, amit az iskolába nem tanítanak, pedig nagyon is fontos lenne az oktatása. Jó esetben a szűk környezetünkből, családunkból, szüleinktől leshetjük el a viselkedésmintákat. És ha ők nem tudnak jó példával előttünk járni, akkor máris hendikepbe kerültünk.

A pénzügyi intelligencia fejleszthető bármely más készséghez hasonlóan. Temérdek módszer áll rendelkezésre, amik segítségével hatalmas lendületbe tudod hozni magadat az anyagiak tekintetében. A magadba fektetett tudás bizonyosan megtérül, ezért ne légy rest kutatni a témában, ezáltal új ismeretekre szert tenni.

Egyértelműen mindannyian küszködünk ezekkel a problémákkal, hiszen nem könnyű úrrá lenni magunkon. Emberi mivoltunkból adódik, hogy mindig törekszünk a jobbra, azonban fontos észben tartani, hogy ezt anyagi lehetőségeinkhez mérten tegyük meg. Ezeket az ismereteket iskolai keretek között nem tanítják, így nem könnyű tudatosan irányítani a pénzügyeinket. Az anyagiakkal kapcsolatos szemléletmód fejlesztése szó szerint kifizetődő tud lenni. Fordíts figyelmet a megtakarításaidra, vigyázz hogy ne inflálódjon az életszínvonalad, na és persze fejleszd a pénzügyi intelligenciád!

Amennyiben úgy érzed, hogy szeretnéd a spórolással-megtakarítással kapcsolatos ismereteidet bővíteni, azokat a gyakorlatba átültetni, akkor kövesd a blogot, Facebook oldalunkat, és csatlakozz Spórolási és megtakarítási tippek, trükkök, technikák csoportunkhoz is tapasztalatcsere gyanánt, valamint iratkozz fel hírlevelünkre a költségvetés tervező és kiadás nyilvántartó kalkulátorért.

Írjátok meg kommentben a véleményetek a gazdagsággal kapcsolatban! [Hozzászólási illemtan]