Talán nem szükséges hangsúlyozni, hogy miért is (lenne) fontos, hogy az ember ne fizetéstől fizetésig éljen, hanem akadjon kisebb vagy nagyobb összeg is ezen felül megtakarítás formájában. Jelentősége többek között, hogy a váratlan életesemények nem rántják ki a talajt a lábunk alól, illetve hosszabb távon alapvető anyagi biztonságot tud nyújtani.

A kérdés onnantól kezd aktuális lenni, amikor a havi bevételek már megengedik a megtakarítások felépítését és bővítését, de a gyakorlatban mégsem tud megvalósulni a folyamat. Ebben az esetben érdemes elgondolkodni rajta, hogy ez milyen okokra vezethető vissza, illetve hogyan is vágjunk bele a megtakarítások rendszeresítésébe. Jó hír, hogy a felmérések szerint míg 2017-ben a hazai válaszadók valamivel több mint 50 százaléka, 2018-ban viszont a megkérdezetteknek már közel 60 százaléka spórolt havi rendszerességgel.

Mi az a megtakarítás?

Úgy gondolom, hogy könnyű összetéveszteni a megtakarítás fogalmát a spórolással. A spórolás alatt egyfelől azt is értjük, amikor konkrét, előre meghatározott céllal gyűjtünk pénzt valamire (rendszerint használati tárgyak), míg a megtakarítással a jövőbeli énünk anyagi jólétét tudjuk biztosítani. Természetesen komoly célja van a megtakarításoknak is, mégha ezt nem is tudjuk tárgyiasítani.

Vésztartalék

Jellemzően 6-12 havi megélhetésre elegendő vésztartalékot (biztonsági tartalékot) érdemes felhalmozni. Ez az összeg biztosítani tudja a váratlan kiadások fedezését, vagy éppen egy pár hónapos kiesést a munkából, mely alatt bevételünk nem keletkezik. Az ezen felüli összeget viszont nem érdemes vésztartalékként kezelni.

Hogyan kezdjek bele?

Érdemes észben tartani az 50-30-20-as szabályt: a bevételeid 50%-át fordítsd a szükségleteidre (étkezés, lakhatás, gépkocsi fenntartás, hitelek fizetése stb.), 30%-át a vágyaid kielégítésére (szabadidő, utazás, hobbi stb.), 20%-át pedig tedd félre! Kezd el szoktatni magad arra, hogy van egy kis megtakarításod. Ne csüggedj ha elsőre nem sikerül eltalálni az arányokat, viszont koncentrálj tudatosan arra, hogy a hónapok előrehaladtával ez már ne okozzon gondot.

Gondold végig, hogy milyen „felesleges” kiadásaid vannak. Például szeretsz „céltalanul autózni” a városban? Nincs ezzel semmi gond addig, míg a megtakarításaid 20%-os aránya megvalósul. Viszont amennyiben nem, akkor nem árt azt is tudnod, hogy az üzemanyagra költött pénzben mennyi munkaórád van, illetve hány havi megtakarításodat fedezhette volna.

Amennyiben tisztában vagy a kiadásaiddal, akkor a bevételeid egy részét könnyebben félre tudod tenni. Elemezd ki, hogy mire mennyit költöttél. Gondold át, hogy mi az, amire tényleg szükséged van, és mi az, ami csak felesleges költekezés.

Mit kezdjek a megtakarításommal?

Amikor már abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy rendelkezel vésztartalékkal, és azon felül is tudod havi rendszeres megtakarítással gyarapítani a vagyonodat, akkor adódik a kérdés, hogy ennek a „felhalmozott” pénznek mi legyen a sorsa. Indokolt nem a malacperselyben, párnacihában vagy éppen a folyószámlán tartani, hiszen az infláció és a folyamatosan emelkedő árak miatt hosszútávon mindenképpen veszíteni fog az értékéből, vásárlóerejéből.

Az anyagilag stabil háttérrel rendelkezők rengeteg megfontolással költik a pénzüket. Minden hónapban félretesznek, és a félretett pénzüket befektetik. A befektetésnek számtalan formája létezik (ingatlan, kötvény, részvény stb.), de mindenképp megfontolandó hogy olyan portfóliót építsünk fel magunknak, amiben a pénzünk gyorsan és könnyen hozzáférhető marad. Törekedjünk a nem túl magas kockázatra - illetve elemezzük ki alaposan ezeket a tényezőket -, a befektetés legyen biztonságos, és minél alacsonyabb a költsége.

Amikor a bevételeink lehetővé teszik a megtakarítást, ne késlekedjünk elkezdeni. Első lépésként a vésztartalék képzéssel kezdjünk, majd a befektetési célú megtakarításokra összpontosítsunk. Amennyiben konkrét célt jelölünk ki magunknak (pl. fürdőszoba felújítás, gépjárműcsere, új mobiltelefon), akkor spóroljuk össze a rávalót, de semmiképpen se a vésztartalékból finanszírozzuk. A felhalmozott pénzünket fektessük be okosan, hogy úgynevezett passzív jövedelemforrást tudjanak biztosítani (pl. ingatlan kiadásból származó bevétel). 

Amennyiben úgy érzed, hogy szeretnéd a spórolással-megtakarítással kapcsolatos ismereteidet bővíteni, azokat a gyakorlatba átültetni, akkor kövesd a blogot, Facebook oldalunkat, és csatlakozz Spórolási és megtakarítási tippek, trükkök, technikák csoportunkhoz is tapasztalatcsere gyanánt.

Írjátok meg kommentben, hogy nektek mi a véleményetek a témáról! [Hozzászólási illemtan]